JELENTKEZZEN BGE SZAKNYELVI NYELVVIZSGÁRA AZ ALÁBBI LINKEN!

Ugrás a BGE nyelvvizsgaközpont oldalára

BGE nyelvvizsgaközpont

A Központ 1995 januárjában kezdte meg működését Gazdasági Nyelvvizsga Központ néven, az akkori Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola keretében. Létrejöttéhez, megszerveződéséhez a hazai gazdasági felsőoktatási intézmények és vállalatok azon igénye vezetett, hogy hallgatóik, illetve a gazdasági munkakörökben dolgozók speciális szakmai idegennyelv-használatát szakszerű eljárásokkal, a társadalmi felhasználhatóság igényeinek megfelelően mérjék.

A Központ feladatköre a szakmai – gazdasági – idegen nyelvi vizsgarendszer működtetése, fejlesztése, a különféle nyelvi vizsgák megszervezése és lefolytatása, valamint a vizsgáztatók rendszeres felkészítése és továbbképzése lett.

A Központhoz társult alapító intézmények, mint a Pécsi Egyetem, a Debreceni Egyetem és több más intézmény erőfeszítéseinek köszönhetően kiépült a vizsgahelyek országos hálózata. Az alapító és a későbbiekben társult intézmények a vizsgarendszer és a követelmények kialakításakor felhasználták azokat a tapasztalatokat, amelyeket saját diplomázó hallgatóságuk vizsgáztatásában, valamint a nemzetközi vizsgák szervezése és lefolytatása során szereztek. A Központ létrehozásához, a vizsgákra való felkészülést segítő tananyagok megjelentetéséhez a Tempus és a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapítvány (FEFA) nyújtott anyagi támogatást.

A Központ szoros kapcsolatokat ápol a nemzetközi szervezetekkel, külföldi oktató és vizsgáztató intézményekkel. Munkakapcsolatot tart fenn a Londoni Kereskedelmi és Iparkamarával, a Párizsi Kereskedelmi és Iparkamarával és a Madridi Kereskedelmi Iparkamarával, valamint a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem Nemzetközi Kommunikációs Intézetével. A vizsgarendszer kialakításában jól hasznosultak a felsorolt partnerintézményeknél szerzett tapasztalatok.

Az akkoriban hatályos 71/1998 (IV.8.) Korm. rendelet értelmében, amely az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról intézkedik, a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elé került a gazdasági nyelvvizsgarendszer. A Központ, nyelvvizsgarendszere és vizsgahelyei 2000 májusában elnyerték az akkreditációt, így nyelvvizsgái államilag elismert nyelvvizsgák.

Az akkreditáció óta a Vizsgaközpont folyamatosan bővíti vizsgahelyeinek számát: ma már négy budapesti és tizenhárom vidéki vizsgahelyén fogadja az egyetemi és főiskolai hallgatókat, valamit az ún. külső vizsgázókat. A külső vizsgázók más felsőoktatási intézmények hallgatói, szaknyelvi vizsgára készülő középiskolai tanulók vagy intézmények, vállalatok munkatársai.

Az akkreditáció óta a vizsgaközpont Gazdasági Nyelvvizsga és Szaknyelvi-Módszertani Továbbképző Központ néven, 2001. február óta pedig Budapesti Gazdasági Főiskola Nyelvvizsga és Továbbképző Központ elnevezéssel működött. A Vizsgaközpont neve 2015 februárjában Budapesti Gazdasági Főiskola Nyelvvizsgaközpont, 2016. januárban pedig Budapesti Gazdasági Egyetem Nyelvvizsgaközpont elnevezésre változott.

Vizsgafeladatok leírása

  • Az írásbeli és beszédértés részvizsgák mindhárom szintet tekintve egy napon, egymás után kerülnek megrendezésre. Ezen részvizsgák előtt regisztráció történik, mely létszámtól függően 10-25 percet vehet igénybe.
  • Az írásbeli részvizsgákon az egy időben kiosztott feladatok esetében a vizsgázó az adott részfeladatok megoldására adott összidőn belül szabadon gazdálkodhat idejével. Az írásbeli részvizsgán szótár – mely egy- vagy kétnyelvű általános (!) szótár lehet, amelyben kizárólag szavak és szócikkek szerepelnek, egyéb oktatói anyagok (pl. mintalevelek, nyelvtani magyarázatok) nem – az alapfokú „írásfeladat”, a középfokú „szakmai szöveg írása közvetítéssel”, valamint a felsőfokú „szövegírás adott szituációban” és „magyar szöveg tömörítése célnyelven” feladatok megoldásánál használható. A beszédértés és szóbeli részvizsgán szótár egyik szinten sem használható.

Vizsgafeladatok értékelése

  • Minden írásban tett feladattípus javítását szakmai standardizáció előzi meg, amelyen az adott feladatot javító értékelők egyeztetik a javítási elveket, szükség esetén módosítják a megoldókulcsot. A vizsgafeladatokat két értékelő értékeli – egymástól függetlenül. A nem megoldókulcs alapján javított feladatok esetében a feladatokra a részletes értékelőskálák alapján adott analitikus pontszámokat külön-külön rögzítik, majd egyenként egyeztetik, és a végső, egyeztetett pontszámokat vezetik fel a dolgozatra.
  • A szóbeli vizsgán mindkét vizsgáztató külön értékeli a vizsgázó teljesítményét. A két vizsgáztató a vizsga után egyezteti értékelését és közös megállapodásra jut a teljesítmény megítélésében.



Szóbeli vizsga

A vizsgafeladatok kézhez vétele után megfelelő felkészülési idő áll a vizsgázó rendelkezésére. Magára a vizsgafeladatra semmit nem írhat rá, az esetleges jegyzetekre egy erre a célra kapott külön papírlap használható. A vizsga befejeztével a vizsgafeladatot, valamint a jegyzeteket is le kell adni a vizsgáztatóknak.

A vizsgázó a jelentkezés beadásakor nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e, hogy szóbeli vizsgájáról hangfelvétel készüljön. Amennyiben a vizsgázó nem járul hozzá, tudomásul veszi, hogy

  • hangfelvétel hiányában felülvizsgálat során nem kérheti a szóbeli vizsga feladatainak újraértékelését,
  • a szóbeli vizsgát háromfős bizottság előtt kell letennie.

Amennyiben a vizsgázó a jelentkezéskor hozzájárul hangfelvétel készítéséhez, a szóbeli vizsgarész két főből álló vizsgabizottság előtt zajlik. A hangfelvétel a Vizsgaközpont felvevő eszközével készül, a vizsgázó saját eszközzel hangfelvételt nem készíthet.

A jelentkezéskor megadott választás később nem változtatható meg. Ennek megfelelően vizsgázó közvetlenül a szóbeli vizsga előtt

  • a jelentkezéskor adott „nem” válasz esetében már nem kérheti hangfelvétel készítését (a háromfős bizottság előtt ehhez nincsenek meg a technikai feltételek),
  • a jelentkezéskor történt beleegyezés („igen” válasz) esetében pedig nem kérheti, hogy ne készüljön hangfelvétel vizsgájáról. Ha a vizsga előtt mégis úgy nyilatkozik, hogy nem kíván vizsgát tenni hangfelvétel készítése mellett, nem tehet szóbeli vizsgát. .

A szóbeli vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható, a mobiltelefonokat még a terembe lépés előtt ki kell kapcsolni.

A szóbeli vizsga napján annak eredményéről a vizsgabizottság nem ad tájékoztatást.

Írásbeli vizsga

A vizsga során a teremfelügyelők utasításait kell követni, akik a vizsga előtt részletes tájékoztatást adnak a vizsga megírásának szabályairól.

A feladatok megoldása és javítása név nélkül történik, a név szerinti azonosításra később, a vizsga előtt kitöltött Azonosító lap segítségével kerül sor. A vizsgafeladatokra tehát a vizsgázó nem írhatja rá a nevét, hanem az azonosítás után kézhez kapott megfelelő vonalkódot szükséges az azonosító lap és a megoldólapok erre megjelölt helyére ragasztani. Amennyiben akár a feladat-, akár a megoldólapok valamelyikén szerepel a vizsgázó neve, illetve a vizsgázó nem (vagy nem a megfelelő helyre) ragasztja fel a vonalkódokat, a vizsga érvénytelen.

Az írásbeli és beszédértés részvizsga feladatait fekete vagy kék tintaszínű tollal kell megírni. A ceruzával, illetve más tintaszínű tollal írt vizsgafeladatok nem értékelhetők.

A feladatok megoldását a megoldólapra kell rávezetni, mivel a feladatok javításakor csak a megoldólapon szereplő megoldások kerülnek javításra, a feladatlapon szereplőket nem veszik figyelembe. Saját lapot a vizsgázó a feladatok megoldása közben nem használhat.

Az írásbeli vizsgarész bizonyos feladatainak megoldásához (B1: írásfeladat, B2: szakmai szöveg írása közvetítéssel, C1: szövegírás adott szituációban és magyar szöveg tömörítése célnyelven) használható nyomtatott, általános (tehát nem szaknyelvi) egy- vagy kétnyelvű, kézzel írt beírásoktól mentes szótár, amelyben kizárólag szavak és szócikkek szerepelnek. A vizsgán olyan szótár nem használható, amely egyéb oktató anyagokat (pl. mintaleveleket, nyelvtani magyarázatokat) tartalmaz. A vizsgázó a szótáron kívül semmilyen segédeszközt nem használhat: mobiltelefonját a vizsga előtt ki kell kapcsolnia, padján csak a vizsga megírásához szükséges eszközök és anyagok, valamint némi élelem és ital, padjában azonban semmi nem lehet, vizsgázótársaival nem működhet együtt.

A vizsgateremből feladat- vagy megoldólap nem vihető ki.

Vizsgadíjak:

szóbeli írásbeli komplex
alapfok (B1) 7 000 Ft 10 000 Ft 17 000 Ft
középfok (B2) 12 000 Ft 15 000 Ft 27 000 Ft
felsőfok (C1) 13 000 Ft 16 000 Ft 29 000 Ft

Vizsgahely neve és címe

Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola

2400 Dunaújváros Pannon kert 1.

Elérhetőségek

Vizsgahely vezetője: Fődiné Nyeste Erika
Adminisztrátor: Fődiné Nyeste Erika
Telefonszám: 25/513-508
E-mail: bge@pok.hu
Ügyfélfogadási idő: hétfőtől-péntekig 8:00-16:00

TOP