Iskolánkban már hagyományossá vált, hogy minden évben felkerekedünk, és egy jó hangulatú tanulmányi kiránduláson veszünk részt- akár külföldön, akár itthon-.  Idén Bécsbe illetve Nyugat- Magyarországra vezetett utunk.

Még a Nap sem kelt fel, mikor mi már a szokásos gyülekezőhelyen az álomtól még kissé leragadt szemekkel, de annál nagyobb izgalommal vártuk a buszt. Az egyiket a két kilencedikes osztály foglalta el, a másikon a 10., 11. és a végzős osztály néhány tagja utazott. Az út nagyon jó hangulatban telt, az ébredezés után zenét hallgattunk, beszélgettünk és rengeteget nevettünk. Véleményem szerint az ilyen kirándulásoknak legfőbb célja, és eredménye egyben a csapatépítés, hiszen a hosszú utak , és éjszakák alatt jobban megismerjük egymást, gyorsan igaz barátságok születhetnek.

Első állomásunk a schönbrunni kastély volt, a barokk stílusú császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága, így sokan közülünk is látták már, de sokadszorra is lenyűgöző látvány volt a tágas, gyönyörűen díszített termeivel. A kastélyon végigsétálva mi is uralkodónak érezhettük magunkat, miközben rengeteg hasznos és érdekes információt tudhattunk meg róla. A kertben található húsvéti vásárban is körbenéztünk finomságok után kutatva, az eredmény nem maradt el. Ehettünk csoki forgatott gyümölcsöket, gofrit, igazi osztrák császármorzsát és még sok más ínycsiklandozó falatot.

A kulturális felfrissülés után a világ első és egyúttal az egyetlen máig fennmaradt barokk állatkertje felé vettük az irányt. Itt szabad program keretében sétálhattunk körbe és nézhettük meg a különböző állatfajokat. Az állatkert legnagyobb attrakciójának számító óriáspandákat sajnos csak messziről és a fák között megbújva láthattuk. Voltunk a dzsungel élővilágát bemutató trópusi-házban, ahol a lányok legnagyobb félelmére denevérek tucatjai röpködtek a fejünk felett. Megfigyelhettünk fókákat, jegesmedvéket, oroszlánokat, mindenki maga kedvenc állatát.

A program végeztével fáradtan, de élményekkel telve indultunk vissza Kőszegre, a szállásunkra. A városban vacsorát is kaptunk, amit remek hangulatban fogyasztottunk el, majd az egy éjszakára otthont adó kollégiumba visszatérve berendezkedünk, és igazi osztálykirándulás-hangulatban telt az este…

Második nap reggelén fáradtan kezdtük el a készülődést. Álmosan köszöntünk egymásnak a folyosón miközben mindenki nekilátott az összepakolásnak.

Egy gyors reggeli megbeszélés és egyeztetés után neki is láttunk az útnak.

Rögtön meg is álltunk a legközelebbi bevásárlóközpontnál, ahol mindenki kedve szerint szerezhetett magának reggelit. Az energiapótlás után egy kicsivel élénkebben indult tovább a csapat, és még a kezdetleges jégeső sem állt az utunkba.

Első megállónk a kőszegi Jurisics vár volt. Dukai László tanár úr élvezettel vezetett körbe minket és úgy mesélte el a történteket mintha ő maga is átélte volna. A vármúzeum után fel lehetett öltözni különböző régi kori ruhákba, melyekben pár fotó erejéig bárki király vagy királyné lehetett, valamint ki lehetett próbálni az akkoriban használt kardokat, melyekkel még lovaggá is üthettük egymást.

Kőszeget elhagyva Szombathely felé vettük az irányt. Legelőször a szombathelyi székesegyházat tekintettük meg, mely nem csak kívülről volt gyönyörű, de belülről is elragadó látványt nyújtott. Miután megkaptuk az alapismereteket a székesegyházról, mindenki kedve szerint körbenézhetett. Megtekinthettük az ereklyéket, oltárokat vagy akár csak ülve csodálhattuk a hatalmas építményt.

A székesegyház után az Ízisz-szentélybe mentünk, ahol megnézhettük a régi Savariából feltárt maradványokat. A múzeumban különböző szobrokat, vázákat találhattunk, de még egy egész csontvázat is láthattunk, valamint több régen használt eszköz is a kiállítási tárgyak közé tartozott.

Mivel már bőven feltöltöttük magunkat kultúrával szabadon sétálhattunk Szombathelyen. Természetesen az éhes pannonos csapat rögtön megszállta a közelben lévő éttermeket. Miután mindenki jól lakott még volt idő körbenézni a városban.

Végül neki indultunk a hosszú hazaútnak. Mindenki fáradtan dőlt le a buszban. Rengeteg élménnyel és új tudással, ismeretekkel indultunk haza.

Lantai Lilla és Kakas Noémi